Amennyiben engedély nélkül fúrt, vert vagy ásott kúttal rendelkezik, úgy annak a fennmaradási engedélyét a 1995. évi LVII. törvény szerint, utólagosan 2023. december 31-ig bírságmentesen kérelmezheti.
Vitathatatlan, hogy a víz olyan kincs, ami drágább mindennél, aranynál, olajnál. Éppen ezért az Európai Unió szükségesnek látta a vízkészletek felmérését, annak őrzését. Magyarország kormánya is elkezdte a hazai vízkészletek felmérését és hosszútávú kezelhetőségének vizsgálatát. Az Európai Unió előírja, hogy a vízkivételi rendszerek/pontok listába kerüljenek, ismert legyen, hogy mely vízkészletek hány ponton vannak terhelve. Enélkül nem lehet tervezni a vízkészletgazdálkodást, tehát a kút bejelentés előírása egy természetes igény.
Az 1995. évi LVII. törvény VIII. fejezet 29. § írja elő, hogy a kutakra vízjogi engedélyt kell kérni.
Akinek a telkén van fúrt kút, amelynél nem tisztázott, hogy van-e engedélye, a tulajdonos a helyi jegyzőtől, vagy ha gazdasági célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól kérhet tájékoztatást.
2023. december 31. az engedélyeztetés, illetve a kút bejelentés határideje.
Az engedélyeztetés menete a következő - Szakember felkeresése, időpontegyeztetés a helyszíni szemléhez és a dokumentáció kiállításához. Kész dokumentáció benyújtása a jegyzőnek vagy a Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak. Az illetékes hatóság határozatot küld a kút engedélyezéséről.
Az engedélyezéshez szükséges dokumentációt fúrt kút esetében szakember állíthatja ki a dokumentációt. Ásott kút esetében lentebb olvasható, mikor szükséges szakembert igénybe venni.
Fúrt kút esetében mindenképp szükséges a szakember a fennmaradási kérelem kiállításához.
Ásott kút engedélyezetetéséhez akkor nem szükséges szakember, ha a kút az alábbi feltételeknek megfelel:
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
Ha a kút nem teljesíti valamelyik feltételt, szükséges a szakember.
Amennyiben ásott kúttal rendelkezik és a fenti feltételeknek teljesíti és annak megfelel abban az esetben a tulajdonos a helyi önkormányzat jegyzőjétől kérhet formanyomtatványt, amelyet ki kell tölteni.
Az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon létesített ásott- vagy fúrt kút fennmaradási/üzemeltetési engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Katasztrófavédelemi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási, létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárása.
Ha nem tudja mikor és ki fúrta/ásta a kutat akkor ezek ismerete nélkül is lehet engedélyt kérni.
Valamennyi, akár ásott, akár fúrt kút létesítése mélységtől, elhelyezkedéstől, a vízhasználat céljától és várható nagyságától függetlenül mind engedélyköteles.
Emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény. Háztartási vízigénybe beletartozik a kert öntözés, medence feltöltés, háztartási vízhasználat, pl.: wc lehúzás, zuhanyzás, mosogatás. Tehát ha csak kert locsolásra használja a vizet akkor is ebbe a kategóriába tartozik. Ivóvízigény: ugyanezek tartoznak bele, csak vízminőségi vizsgálatot kell hozzá végeztetni, hogy a kút vize iható-e. Talajvizek esetében szinte semmi esély nincs rá Magyarországon.
A helyi önkormányzatnál tudja megtudakolni, illetve a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságnál vagy a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál, hogy a kút érint-e vízbázisvédelmi területet. Az ásott kutak talajvizet csapolnak, így értelemszerűen nem érintenek karszt vagy rétegvizet. Fúrt kutak esetében átlagosan Magyarországon kb. 30m-ig lehet talajvizes a kút.
Ásott kutakra jellemző, hogy betongyűrűvel, téglával vagy terméskővel kirakott, jellemzően 70cm-nél nagyobb átmérőjű.
Fúrt kutakra jellemző, hogy PVC csővel vagy acél csővel kibélelt min. 30mm, max. 400mm átmérőjű.
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.
Amennyiben a szóban forgó kút ivóvíz igény kielégítésére is szolgál, abban az esetben szükséges a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala szakhatóságként történő bevonása, amely az eljárás során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi, és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon, és a kérelmező locsolásra vagy állatok itatására használja a kút vizét, úgy nem szükséges szakhatóság bevonása.
Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.
Az engedély nélküli kutak tulajdonosaira pénzbeli bírságot szabhatnak ki. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A kút bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik. A kutak dokumentálása és felmérése, a törvényben előírt jogosultsággal végezhető, ennek költségéről, érdeklődjön telefonon, vagy emailben.